Szabó Magda: Macskák
szerdája
A macskák
szerdája műfaját tekintve történelmi játék. Szabó Magda 1794 novemberére megy
vissza az időben, s közel egy évet ölel fel művével. A helyszín Bécs és
Debrecen; az író szülővárosa, amelynek épületeit, világát a református Szabó
Magda egész életművében szívén viseli, foglalkozik vele. Ebben a művében az író
a korabeli Magyarországot mutatja be, amikor a Debreceni Református Kollégium zárt
egységet képzett, irányított, kulturális központként működött, fontos részese
volt a politikai közéletnek. A darab fő érdekütközése Bécs; a hatalom tényleges
irányítója és Debrecen ellentéte. A „maradandóság városának" feje ekkor
Domokos, a Kollégium főgondnoka, akit az osztrákok figyeltetnek, mert félnek,
hogy a felvilágosodás eszméi túlburjánzanak a városban.
A történet
alcíme: Szent Bertalan nappala, mely nekem a történelmi Szent Bertalan
éjszakáját juttatja eszembe, ahol vallási különbségek miatt több száz ember
életét ontották ki. Csokonai kirúgatása a Kollégiumból, maga Szent Bertalan
nappala.
A mű címe egy
ősi Francia szokásra utal. Eszerint az év egy napján a legmagasabb
templomtoronyból ledobtak egy macskát, hogy a hely megtisztuljon. Szabó Magda
kit választ macskának? Először azt hitetnénk, hogy Domokost, a
rendőr-minisztérium vádlottját; neki amúgy is sok a bűne, elkerülhetetlennek
látszik a bukása. Domokos „macskája" azonban Csokonai, a diák poéta,
akinek kicsapatásával a főgondnok lelkileg vesztett.
Szabó Magda a
karaktereket különleges finomsággal építi fel, Csokonai szeleburdi,
meggondolatlan figurája ellenpontozni látszik Domokos bölcs, kiszámított
alakját.
A macskák
szerdájának a Kollégiumon kívül, fontos és izgalmas helyszíne a Csicsogó nevű
kocsma, a szintén beszervezett, kémekkel teli helyiség, a fogadósnő eleven eszű
Ágnese ugyancsak szeretni való. Az író egész drámáját finom humorral fűszerezi.
A macskák
szerdája hagyományos dramaturgiát használ, felépítettségében, szerkezetében
alkalmazkodik a megszokott formákhoz.
A darab nyelvi
minőségét tekintve, nemes anyagot képez, Csokonai korába visz, s a korabeli
latin szavakat citál elő, például szédesz, vagabundus, preceptor stb.
Szabó Magda azon
kívül, hogy a Csokonai kirugattatásának stációit mutatja be, éles történelmi
korképet ad az 1790-es évekről is. Közben zajlik a történelem, amelyről a
befogadó a szereplők egy-egy mondatából értesülhet: Martinovicsék kivégzése,
Robespierre Franciaországban, Voltaire írásai, Kazinczy letartóztatása. A macskák
szerdája minden részletében kidolgozott és pontos képet ad a szereplőkről, az
események láncolatáról, a feláldozás szomorúságáról, amikor is Csokonai vált a
kényszer és diktatúra macskájává.
Mocsár Zsófia
Alexandra
Debrecen, 2010.08.06.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése