„Szeretek játszani. A
kísérletezés játék. Összeépíteni festéket papírral, színeket formákkal, a
tárgyakat képekkel és persze mindezt leradírozni egy üres (mindenki tudja, hogy
tele van: ablakkal, ajtóval, katonával és esernyővel mondjuk) térben. Szeretem
a reneszánszot a puttóival, a szecessziót a nőivel, a dadaizmust mindenével
együtt. A mindent, a játékot szeretem. A mazsolát nem szeretem.”
(Mocsár
Zsófia: Ablak-képlet Hadművelet)
„Az ólak véres
melegében
ki mer
olvasni?
És ki mer
a lemenő nap
szálkamezejében,
az ég dagálya
és
a föld apálya
idején
útrakelni,
akárhová?”
(Pilinszky
János)
1. Ami lesz és
visszahatni képes, az van.
2. Ami
önmagára visszahat, az önmagát okként határozza meg.
3. Csak az
képes magát alakítani, aki visszafordul és magára okként hat.
4. Aki magára
okként hat, az már olyan, amilyenné magát alakítani kívánja.
5. Azonban
mégsem lehetett volna olyan amilyen, ha nem alakította volna olyanná amilyen,
jóllehet azzal a magával alakította magát olyanná amilyen, amilyenné alakult.
6. A
fejlettebb visszanyúl, hogy fejlettebb legyen.
7. Így önmagát
(oda-vissza) kölcsönösen meghatározza.
8. Ekként a
szabadság kétszeres meghatározottság az időben.
9. Ha annak
tudatában élsz, hogy minden pillanatodhoz vissza (meg)térhetsz, saját
megváltásodtól vagy bekerített.
10. Az ember
tehát alávetett valakinek, aki legjobban ismeri: önmagának.
11. Tarts
önmagadtól.
12. Kész van,
ami készül.
(Erdély
Miklós: IDŐ-MŐBIUSZ)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése